A Filerimosz hegy települése hosszú időre nyúlik vissza, a mükénéi időszakig, ie 1500 körül. Ebben az időszakban kezdődött el annak a területnek a betelepítése, ahol jelenleg Ialyssos (Trianta) város található. Valószínűleg kistelepülések sorozatáról volt szó, amelyeknek közös közigazgatása és egy akropolisza volt a szomszédos Filerimosz hegyen. Körülbelül 500 évvel később a dórok elfoglalták és megépítették a mai Ialyssos város alapjait.
Az Akropolisz legrégebbi műemlékei a gyönyörű hellenisztikus Zeusz és Pallasz Athéné templom maradványai amelyek az ie. 3.-2. századból származnak. A régészek feltárták Ialyssos dór városának temetkezési helyét is, amely a város és a Filerimosz-hegy közötti részen volt. Az ókori Görögországból származó leletek azt mutatják, hogy az Ialyssos és a Filerimosz-hegy környéke akkoriban Rodosz egyik legfontosabb és legvirágzóbb központja volt.

Az ókori Görögország idejében három fontos kereskedelmi és kulturális központ volt Rodoszon, nevezetesen Ialyssos (Trianta), Kamirosz és Lindosz városállamok. Ie. 408-ban ez a három városállam egyesült és új fővárost alapított, Rodosz városát. Az új főváros, Rodosz megalapítása után Ialyssos jelentősége hanyatlásnak indult mivel sok lakója Rodoszra költözött. A Filerimosi Akropolisz azonban továbbra is fontos helyszín maradt, különösen katonai stratégiai elhelyezkedése miatt. Ahogy a kereszténység elterjedt Rodoszon, sok ősi szentélyt templommá alakítottak át. Abban az időben Zeusz és Pallasz Athéné templomát ókeresztény bazilikává alakították át. Az ókori háromhajós keresztény bazilika az 5. században épült, és az építők a gyönyörű ókori templom számos töredékét használták fel, köztük fal- és márványdarabokat. A bazilika három félkörből állt (ún. háromhajós bazilika), a három hajót árkádok kötötték össze. A mai napig fennmaradt egy kereszt alakú keresztelőkút.

A dombot korábban Achaia-nak hívták, de csak a középkorban kapta a Filerimosz nevet. A bizánci időszakban a bazilika északi folyosóját megjavították és folyosó nélküli templommá alakították át. A bizánci korban a filerimoszi Akropolisz az elit nyári rezidenciájaként működött de később inkább katonai stratégiai objektummá vált. Magasan elhelyezkedő fekvése miatt zavartalan kilátás nyílt a tengerre és fontosságát a szigetre érkező Johannita lovagok is hamar felismerték. A Johannita lovagrend egy régebbi bizánci kolostor helyén új Szűz Mária (Panagia) kolostort épített, amelyet gótikus stílusban bővítettek ki. A templomban Filerimosz szűz ikonját helyezték el amelynek szerzőjét Lukács evangélistának tulajdonítják, amelyet a 13. században hoztak Rodosz szigetére.

Az ikon 1523-ig Rodoszon maradt, amikor is a sziget az törökök kezére került és a Szűz Mária ikont a Johannita lovagok Franciaországba, majd Olaszországba (később Máltára és Oroszországba, ahol azt az 1917-es forradalomig megőrizték). 2002 óta az ikon a montenegrói Nemzeti Múzeum Kék Kápolnájában áll. A Szűz Mária kolostor az oszmán megszállás alatt súlyosan megrongálódott.
Filerimos régészeti lelőhelyén egy katonai helyőrség létesítménye is megmaradt amit a Johannita Lovagrend használt. Az Akropolisz környékén talált  hatalmas bizánci erődítmények  maradványai is jó állapotban vannak.
Az 1876-os ásatások során olyan fontos történelmi emlékeket is feltártak mint a mükénéi kerámiákat a dór kori épületek alapjait valamint Zeusz és Pallasz Athéné hellenisztikus templomát. Az olasz megszállás alatt az 1920-as években hogy igazolják és megszilárdítsák az olaszok Rodoszon való jelenlétüket, számos újjáépítést és javítást hajtottak végre a fontos történelmi emlékeken így a Filerimosz-hegyen található gyönyörű Szűz Mária templomot is helyreállították, ideértve több kapucinus szerzetes átköltöztetését is akiknek a komplexum gyönyörű folyosóit és sétányait köszönheti. Az olaszok megépítették azt a kersztutat (Via Crucis) amely a kolostortól a fennsík délnyugati szélére vezet, ahol egykor egy hatalmas vaskereszt állt. Ez a kereszt azonban a második világháború során megsemmisült. Ma a helyén egy gigantikus, 18 méter magas betonkereszt áll, amely kilátóként szolgál.

Mára a filerimoszi Szűz Mária kolostor szinte változatlan formában fennmaradt és a teljes hosszában ciprusfákkal szegélyezett Via Crucis-szal együtt az esküvői szertartások kedvelt helyszíne. A kereszthez vezető út egyik oldalán Krisztus szenvedését ábrázoló metszetek is találhatók (az utat a Via Crucis mellett Golgotának vagy  a mártírok útjának is nevezik).
A filerimoszi Szűz Mária kolostor közelében számos más épület maradványai találhatók mint Zeusz ősi temploma, Pallasz Athéné oszlopaival és egy ősi bizánci kolostor romjai vagy a földalatti Szent György templom, amely a 14. századra nyúlik vissza. Az Akropolisz mentén jó állapotban őrzik a hatalmas bizánci erődítmények maradványait is.

Filerimos régészeti lelőhelye körülbelül 15 km-re található Rodosz városától, Ialyssos (Trianta) és Kremasti tengerparti üdülőhelyei közelében. Erről a két helyről a régészeti lelőhely gyalogosan is megközelíthető az útvonal utolsó 4 km-e kanyargós ösvényen halad. Az ösvény azonban nagyon szép tájon kanyarog és ősi ciprusokkal és fenyőfákkal van körülvéve, így ez egy kellemes séta lehet de  autóval is fel lehet jutni.

A Filerimosz-hegy 267 méter magas és gyönyörű kilátást nyújt az alatta lévő tengerpartra és az Égei-tengerre és el lehet látni egészen Kis-Ázsia partjáig is. A még jobb kilátás érdekében felmászhatunk a kereszt alakú kilátóba ahonnan tiszta időben egészen Lindoszig lehet látni.

Képek:
rodosz.vakacio.net
Chris06, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons