A Káhál Shalom zsinagóga Görögország legrégebbi zsinagógája. Ez az utolsó, eredetileg hat zsinagógából vagy imateremből Rodoszon, amely ma is használatban van. A zsinagóga La Juderia egykori zsidó negyedében található, és valószínűleg 1577-ben épült.
Az 1930-as években a zsinagógában erkélyt építettek, amely lehetővé tette a nők számára, hogy közvetlenül részt tudjanak venni az istentiszteleten. Korábban a női szoba a zsinagóga déli falán volt, és a díszített ablakokon keresztül lehetett betekinteni a zsinagóga szobájába. A belső teret vallási falfestmények díszítik.
A Káhál Shalom zsinagóga volt az egyetlen zsinagóga, amely túlélte a második világháború alatti bombázásokat. Az 1930-as években a rodoszi zsidó közösség körülbelül 4000 főből állt. 1923-tól Rodosz szigete olasz tulajdonban volt, de a Leggi razzialiban 1938-tól kezdődően az államilag kikényszerített antiszemitizmus miatt sok zsidó hagyta el Rodoszt. Amikor a hitleri Németország átvette az irányítást, még körülbelül 1700 zsidó élt itt, akik közül több mint 1550-et deportáltak, és csak 151 ember maradt életben. Ma mindössze 30-35 zsidó él Rodoszon.
Az egykori nők imaszobája ma a Rodoszi Zsidó Múzeumként működik.
„A kikötőhöz közeli girbegurba utcákon hamarosan a mártírok terére jutunk, pontosabban a zsidó mártírok terére. Közepén egy hatszög alakú, a zsidó vértanuk emlékét őrző márványoszlop magasodik.
Hat nyelven, közöttük héberül, megemlékeznek arról a több mint 1500 zsidóról, akiket a náci kegyetlenség Auschwitzba deportált, majd elnyelte őket a szörnyű gázkamra.
Közeledve a festői szépségű belvároshoz évszázadok eseményeit békésen magukon hordozó épületek rajzolódnak ki, melyeknek sorában ott van, ott áll a világhírű Rodoszi Zsinagóga, amely kívülről alig hívja fel magára a figyelmet.
Az épület előterében készséggel osztogatják város egyik leghíresebb épületének , a zsinagógának múltját is ismertető kicsi füzetet. Ezek szerint a Makkabeusok Könyvében már megemlítik a helyi közösség nevét, így meglepődve értesülünk, hogy több mint 2000 esztendővel ezelőtt már éltek ott zsidók.
A középkor legismertebb utazóinak egyike, Tudelai Benjamin írja, hogy a Szentföld felé utazva megállt Rodoszon, ahol látogatást tett a helyi közösségben, amelynek akkor 400 tagja volt. A különböző római és gót kultúrkörből odaérkező zsidó népesség jelentős mértékben megnőtt, amikor Spanyolország és Portugália is kiüzte a zsidókat, akik sok irányba menekültek, Többek között Rodoszon is új otthonra találtak és 1565 ben megalapították közösségüket amelynek neve Káhál Shalom, azaz Szent Gyülekezet.
A menekülő zsidók új otthonra találtak. Beilleszkedtek, építettek. Fejlesztették a gazdaságot, kereskedtek, gyógyítottak, tanítottak. A sokszínű, soknemzetiségű, viszonylag nagy kiterjedésű szigeten relatíve békességben éltek.
Az 1900-as évek elején vélhetően 4500 zsidó élt Rodoszon. Négy zsinagógában a szefárd rítus szerint fohászkodtak az Egek Urához.
Azonban az elmúlt évszázadban – a három évtizednyi olasz megszállás alatt – a korábban nyugalomban élő közösség tagjai között pánik ütötte fel a fejét, és mintegy 3000-en elhagyták a szigetet. 1943-ban a németek megszállták a területet, s nem sokkal később megkezdődött a helyi zsidóság deportálása. A lokálpatrióta rodoszi zsidókat kiszakítják szülőföldjükről és sorsuk az lett, mint mártírtársaiké: Auschwitz.
Alig 150-en menekültek meg, de Rodoszra már nem akartak visszatérni.
Jelenleg mintegy 25-30 Mózes hitében élő ember él a szigeten. A megnövekvő turistaforgalomnak, túrista áradatnak köszönhetően százak és százak keresik fel az év nagyobb részében a zsinagógát, a sziget egyik ékességét. Helyi gyökerekkel rendelkező zsidók leszármazottai – ritkán – esküvőt és bár micvát is rendeznek az ősök imádságával megszentelt helyen.
Itt, a Káhál Shalom zsinagógában.”
Dr. Schőner Alfréd
(magyar főrabbi, egyetemi tanár, kutató)
Nyitvatartás és belépődíjak:
április és október között
vasárnaptól, péntekig: 10.00-15.00
szombaton zárva
November és március között
hétfőtől, péntekig: 10.00-15.00
A zsinagóga és a múzeum zárva tart a zsidó fesztiválokon, helyi és nemzeti ünnepeken
A zsinagóga internetoldala: https://jewishrhodes.org/
A Wikipédia, a szabad enciklopédia nyomán
Képek:
Didi43, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Wknight94 talk, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Yywilk, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
I, Sailko, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Kritzolina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons