Rodosz történelme

 


Rodosz és a Dodekanéz-szigetek történelme címszavakban

i.e. 5500

Az első emberi kultúrák nyoma a Dodekanéz-szigeteken

i.e. 2500 – 1500

Föniciaiak és kesőbb minósziak telepednek le a szigeten.

i.e. 1500 – 1150

Akhájok és Peoloponnészek telepednek le a Dodekanéz-szigeteken.

i.e. 1200

Rodosz részt vesz a trójai háborúban

i.e. 1000

Dórok telepednek le a szigeteken és kikiáltják a független városállamokat Rodoszon úgy mint Lindoszt, Ialyssost és Kamiroszt

i.e. 700

A három rodoszi városállam valamint Kos, Knidosz és Halikarnasszosz megalapítja a dór hexapoliszt és ezzel átveszik a Földközi-tenger térségében a kereskedelem uralmát. A Dodekanészosz kisebb szigetei rodoszi fenhatóság alá kerül.

i.e. 490 – 479

A Perzsa háború. Rodosz, Kossal a Perzsák oldalán harcol.

i.e. 477

A Dodekaniszosz belép az Attikai-Déloszi szövetségbe.

i.e. 408

Rodosz város alapítása.

i.e. IV/III század

Rodosz a kor egyik leggazdagabb városa és a lakosság eléri a 80.000 főt.

i.e. 290

Megépítik a Rodoszi kolosszust

i.e. 226

A Rodoszi kolosszus egy erős földrengés következtében megsemmisül.

i.e. 200

Római támogatást kap Rodosz a Makedón terjeszkedés elleni harcra.

i.e. 142

Egy földrengés megsemmisíti Kamiroszt.

i.e. 97

A Poszeidoniosz által alapított retorikai iskola nagy tekintélyt szerez magának. Prominens rómaiak úgy mint Caesar, Cicero, Brutus és Pompejus megy Rodoszra.

i.e. 42

A rómaiak Cassius vezetésével – a Caeser elleni összeesküvés részeként – megsemmisítik Rodoszt és a hozzácsatolják a római provinciához Asia-hoz.

51

Pál apostol meglátogatja Rodoszt.

395

A Római Birodalom kettészakad. Görögország és ezzel a Dodekaniszosz a Bizánci Birodalom részévé válik.

IV-VII század

Dodekanéz-szigetek a Vandálok, Gótok, Szaracénok és Normannok ismétlődő támadásainak vannak kitéve.

626

A Perzsák megtámadják Rodoszt.

654

Rodosz és Kost rövid időre meghóditják az Arabok.

XIII század

A Dodekaniszosz először Velencei később Genovai fennhatóság alá kerül.

1306

A Johanniták megszerzik Rodoszt a Genovaiaktól.

1523

A törökök, I. Szulejmán szultán vezetésével, több hónapos ostrom után megadásra kényszerítik a lovagokat. A Johanniták január 1-én elhagyják a szigetet és Máltán telepednek le.

1821-1829

Harc a török hódítók ellen.

1912

Az olasz-török háborúban Rodosz olasz fennhatóság alá kerül. Az olaszok átveszik a hatalmat a Dodaknéz-szigeteken.

1923

A Lausanne-i békekötés értelmében, Törökország lemond Rodoszról és a Dodekanéz-szigetekről Olaszország javára. Mussolini Rodoszt egy mintagyarmattá akarja alakítani. Kiépítik az infrastruktúrát, újjáépítik a történelmi épületeket és támogatják a turizmust. 1934-ben Rodosz évi hatvanezer turistával büszkélkedhet.

1940

A görög diktátor Ioannis Metaxas – október 28-án – Mussolini Görögországnak tett ultimátumára, kategórikus NEM-el (ohi) válaszol. Az Albániából érkező olasz támadást a görögök még visszaverik, de a németek 1941-es támadása ellen – a Britt támogatás ellenére – tehetetlenek.

1943

Mussolini bukása után a németek foglalják el Rodoszt és a Dodakanéz-szigetek nagyrészét.

1944

2000 zsidót deportálnak Rodoszról német koncentrációs táborokba.

1945-47

A Britt megszállás időszaka.

1948

A Dodekanészosz, Görögország részévé válik.

1961

Együttműködési szerződés az Európai Gazdasági Közösséggel.

1967-74

A hadsereg puccsal átveszi a hatalmat. II. Konstantin – görög király -külföldre menekül.

1974

A Ciprus-válság. A Rodoszon élő törökök nagy része elhagyja a szigetet a válság alatt ill. után. Görögország kilép a NATO-ból.

1975

Népszavazáson a lakosság többsége a monarchia ellen, a köztársaság fenntartása mellett dönt.

1980

Görögország (újra) csatlakozik a NATO-hoz.

1981

Görögország felvétele a Európai Közösségbe.

1987

Az általános forgalmi adó bevezetése.

2002

Görögország bevezeti az Eurót.