Rodosz (görögül: Ρόδος)

a Dodekanéz szigetcsoport legnagyobb szigete. A szó Rodosz, az ógörög τὸ ῥόδον (Rózsa) szóból keletkezett és manapság hibiszkusz (mályvacserlye) a jelentése. A sziget címerállata a szarvas (Ελάφι).
Rodosz az Égei-tenger és a Földközi-tenger keleti medencéjének határán terül el. A sziget távolsága a görög szárazföldtől kb. 430 km., a török partoktól kb. 17 km. A sziget maximális hossza 78, szélessége 38 kilométer, kiterjedése 1398 km2.
A sziget belső része hegyekkel gazdagított, amely a partvidéken a tengerbe torkol. Rodosz legmagasabb hegye az Attavyros, 1215 méter magas. A sziget déli része a Prassonisi félszigettel végződik. Éghajlata mediterán, nyáron forró, télen enyhe és csapadékos. Folyói a nyári hónapokra kiszáradnak.
A sziget népessége 125 ezer fő és ebből 53 ezer a sziget „fővárosában“ Rodoszon él, amely a sziget turisztikai központjának számít. Rodosz óvárosát a Nagymesterek palotájával, a várfallal az UNESCO a világörökség részének tekinti.
A sziget gazdaságának 85%-át az idegenforgalom képezi. Mezőgazdasági termékei a kevés búzán és rozson kívül, a déli gyümölcsök, méz, olivaolaj és a bortermelés. A szigeten termelt borok egy részét exportálják. A Dél-Rodoszi borászatok, a Cair és az Emery termékeinek 5%-a kerül exportra.
Tömegközlekedése – főleg a nyári szezonban – jónak számít. A sziget buszjáratait a KTEL és a RODA társaságok biztosítják. A vizi összeköttetés a görög szárazfölddel és a Dodenakéz szigetekkel is jó. Pireuszból, a görög föváros kikötőjéből naponta indulnal a kompok Rodosz szigetére. A sziget legnagyobb reptere, a Diagoras – nemzetközi repülőtér (RHO) – amely a nyári időszakban az Égei-tenger legforgalmasabb reptere. Nyáron – és az utóbbi időkben télen is – számtalan charter járat köti össze Rodoszt az európai nagyvárosokkal. A menetrendszerinti járatokat az  Olympic Air és az Aegean Airlines biztosítja Athénnel és Szalonikivel. Magyarország és Rodosz között a nyári hónapokban napi repülőgépösszeköttetés van.
Öszvérek, kecskék és bárányok határozzák meg a mediterán tájképet és ez alól Rodosz sem kívétel. Vadon élő kecskék és bárányok a sziget déli részén nem számítanak ritkaságnak. Énekes madarak tartása mellett kutyát és macskát is előszeretettel tartanak Rodoszon. A méhészet is fontos szerepet játszik, az ott termelt méz nagyon ízletes.
A fogoly, a fácán, a nyúl, a menyét, a róka, a borz, a sas és helyenként az őz és a szarvas is honos Rodoszon. Az örvösgyíkok, a békák, a kígyók, a sáskafélék, egerek és patkányok sem ritkák a szigeten. A “kínálat” rovarokból és lepkékből is nagy. A pillangók völgyében, a csíkos medvelepkék (a Panaxia quadripunctaria) ezrei gyülnek össze a párzásra júliustól, augusztus végéig.

A Rodoszt környékező vízek faunája, már nem olyan gazdag mint a szárazföldé. Az éveken át tartó robbantásos halászat következményeként több halfajta eltűnt vagy teljesen kipusztult.
Rodosz a korábbi tűzvészek ellenére is egy zöld sziget maradt. A sziget belseje erdőkben gazdag, ahol az Aleppófenyő az egyik legelterjedtebb növény. Datolyapálma, eukaliptuszfa, platánfélék, gesztenyefa, eperfa és számos kaktuszfaj honos a szigeten. A hibiszkusz – amely egyben rodosz jelképe – valamint a leánder és a murvafürt is nagy számban terem a szigeten. Az orchideák számtalan faja virágzik a szigeten március és április vége között. Nagy ültetvényeken termelnek citrusféléket, almát, körtét, barackot és természetesen a görögdinnyét. A kedvező klima lehetőséget ad, a padlizsán, a paradicsom, az uborka, a cukkini, a burgonya és a hagyma szüretjére évente kétszer! A termelés Embona –Attaviros területre koncentrálódik. A számtalan olajfa mellett az Attaviros hegy környékén jelentős a szőlőtermelés. A fűszernövények, többek között a rozmaring, a jósmenta, az oregánó, a menta húsz különféle faja, a bazsalikom, a babér, a majoránna is nagy mennyiségben terem a szigeten.